Belépés

Látogatók száma


Ma1
Tegnap33
Ezen a héten106
Ebben a hónapban418
Összesen76654

Stapedectomia, stapedotomia

Rövid összefoglaló az esélyekről és a kockázatokról, a lényeges tudnivalókról:

A hallókészülékkel való összevetés kivonatos elemeit másik oldalon (műtéti és eszközös hallásrehabilitáció) találja.  

A beavatkozással  mintegy 90-95% körüli eséllyel tudunk javítani a légvezetéses hallásküszöbön, 3-4%-ban érdemben keveset változik, 1%  a romlás valószínűsége, ezen belül a jelentős romlás 0.3% a stapes teljes eltávolításával járó pótlások esetén. A pistontechnikánál az arányok ennél is kedvezőbbek. Ezen utóbbi összetett probléma is lehet, azaz nemcsak a hallásküszöb romlását, hanem a fülzúgás megjelenését, vagy erősödését, esetleg tartós szédülés megjelenését is jelentheti. Átmeneti szédülés a műtét után órákig-napokig mindíg lehet, ezért  előírás a 24 órás szigorú ágynyugalom a műtét után. Az ízérző ideg vongálódása miatt átmeneti nyelvszél érzészavar, az ízek megváltozása esetleg eltűnése lehetséges, maradandó károsodás akkor léphet fel, ha az ideg elszakad. Ez 5%-s eséllyel fordul elő, a vongálás gyakori. Arcideg működési zavar nagyon ritka.

Fontos megemlíteni, hogy az otosclerosis befolyásolhatatlan, progresszív betegség, mely a hormonális események kapcsán fokozatottan romolhat. Ezért a hormonális fogamzásgátlást nem tanácsoljuk. A terhesség vállalása a betegség romlását gyorsíthatja. A betegségnek jelenleg nincs gyógyítási lehetősége! A műtét nem meggyógyít az otosclerosisból, csak "visszaadja" a hallászavar vezetéses komponensét egy időre, egész pontosan addíg, amíg az idegi hallásküszöb nem romlik le az. u.n szociális küszöb alá. Valójában kényelmes, a természetes hallással csaknem megegyező, -elsősorban a beszédfrekvenciákat érintő-, hallást biztosít a műtét utáni években -amíg az ember aktív, dolgozik-, sajnos előre pontosan nem meghatározható, hogy hány évig lesz a hallás jó, hány évig nem kényszerül hallókészülékre.  

  

Műtéti tájékoztató a belegyező nyilatkozathoz

1. Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók

A hallójáratot a középfültől a dobhártya választja el. A középfülben található a hallócsont-láncolat (kalapács, üllő, kengyel) , mely a hangátvitelt biztosítja a belsőfül felé.A középfül üregrendszerének egy része a csecsnyúlványban van, a fül mögött. A fülkürt révén a középfül az orrgarattal van összefüggésben. Nyeléskor a fülkürt megnyílik. Ennek a rendszernek a középfül légnyomásának kiegynlítésében van szerepe (hegyre autózáskor vagy repüléskor érezhetjük a füldugulást, és nyeléskor a dugulás megszünését). A belsőfület a csiga, csontos és hártyás labyrinthus, valamint a VIII. agyideg végelágazódásai és dúcai alkotják. A labyrinthus az egyensúlyozásért, a csiga a hallásért felelős. A középfülből a hallócsont-láncolat vezeti be a hangrezgéseket a belső fülbe.  

kozepful2a

  

  1. ábra  A piros kör mutatja az otosclerosisos góc helyzetét, ahogy fixálja a kengyel talp mozgását.

 

Tudvalevő, hogy az otosclerosis gyógyíthatatlan, multifokális, gócokban jelentkező csontátépülés jellemzi. Progresszív megbetegedés, ami a kezdeti hallócsont mozgászavar (ez korrigálható műtéttel) megjelenése után az idegi apparátust is károsítja és fülzúgást, hallóideg működési zavarokat , szédülést okoz. Néha már ezek a tünetek vezetik be a betegséget, nem a vezetéses hallászavar és ekkor a felismerés is nehezebb. Ebből következik, hogy a beteg számára a halláscsökkenés korrekciójára vagy eszközös vagy műtéti hallás rehabilitáció áll rendelkezésre. Ha a beteg a műtétet nem kívánja, hallókészülék viselését kell tanácsolnunk. Amennyiben otosclerosisról van szó, a műtét a betegségnek oki kezelését nem jelenti, csak az egyik vezető tünetként megjelenő, un. vezetéses hallászavar megoldását célozza, és addig biztosít jó hallást a betegnek, amíg az otosclerosis a hallóideg funkciót nem károsítja egy bizonyos mértéknél jobban. Azaz természeteshez közeli hallás élményt biztosít addig az ideig, amíg a hallóideg működés nem romlik le a szociális küszöb (30 dB) alá. Elkerülhetővé válnak a hallókészülék viseléssel járó  hátrányok és nehézségek. Lássuk ezeket részleteiben.

 

Hátrányok:

  • A készülék ára
  • Az elemek anyagi terhe
  • A készülék viselésével kapcsolatos nehézségek, hallójárati működészavarok, sérülés, decubitus, gyulladások.
  • Fülzsír kiürülési gondok, a készülék eltömeszelődése.
  • Illeszkedési zavarok, gerjedés, sípolás 
  • Mindent erősít, ezért a beteg a zajhatást nagynak tartja. Ez a legnagyobb probléma a beteg számára valójában, mert a (főleg idős) beteg csak akkor akar hallani, amikor Ő kíván kommunikálni, egyébként pedig az őt körülvevő „csend” rendkívül kényelmes életet biztosít számára, zavaró tényezők nélkül, de ez a készülék viselésével szertefoszlik. Érdekes azonban, hogy a műtéttel megjavított hallás esetében a központi idegrendszer ugyanezt az effektust jobban kezeli. 
  • Időszakos készülék ellenőrzés, programozás, karbantartás
  • Váladékozó fülön nem viselhető.
  • A készülék kezelése idős, mozgászavarban szenvedő, izületi betegséggel bíró betegnél nehézkes lehet. 

Előnyök:

 

  • Nincsműtéti terhelés,  műtéti kockázat!

 

 

2. A beavatkozás (műtét) indikációi (a beavatkozás elvégzését indokló tényezők)

A beszédfrekvenciákon 25 dB vagy ennél nagyobb légcsontközt okozó stapes fixáció, zárt, légtartó dobüreg mellett, 30 dB-nél nem nagyobb idegi hallásküszöb esetén. Tilos elvégezni ellenoldali süket fülnél, vagy nagyfokú illetve süketséggel határos idegi hallászavarnál.  A beavatkozás nem javítja a meglevő fülzúgást és szédülést!

3. Egyéb kezelési lehetőségek (röviden)

Egyéb sebészi kezelés nincs, eszközös hallásrehabilitáció a lehetséges alternatíva.

4. A műtét menete, illetve a beavatkozás rövid leírása

A hallójárat bemenetben és a fülkagyló előtt ejtett metszésből a hallójárat bőrének felemelése és a dobüreg megnyitása után operációs mikroszkóp segítségével a hallójárat csontfalát részlegesen elvesszük az izérző ideg körül úgy, hogy a kengyelre, üllőre és az ovalis ablakra jó rálátásunk legyen.  Ellenőrizzük a halócsontok mozgását egyenként és külön-külön is. A fixált stapest megfelelő manipulációs sorrendben eltávolítjuk. (Távolságmérés, a talpon apró nyílás készítése, majd a kengyel inának átvágása, a kengyel és az üllő közötti izület oldása, majd a szuperstruktúra és végül a talp eltávolítása. Stapedotomia esetén a szuperstruktúra eltávolítása után a talpon lyuk készítése. Ezután az előre elkészített és méretre igazított protezis elhelyezése, majd rögzítése következik. Ezután zárjuk a belsőfül folyadékterét, hogy a szédülés csökkenjen, illetve mihamarébb megszűnjön. Ezután halláspróba következik, amennyiben nem kielégítő a beteg hallása, a rendszer ellenőrzése és újra felépítése következik. A hallócsontláncolat -így a kengyel is-,  a halántékcsontból vett és pontosan kialakított apró csontdarabbal is pótolható, ekkor az ovalis ablak zárására temporális izom bőnyét alkalmazunk. A hallójárat helyreállítása után a sebet varratokkal zárjuk, a hallójáratba tampon kerül.

5. Az érzéstelenítés lehetőségei, veszélyei

A műtét helyi érzéstelenítésben történik, leggyakrabban Lidocain-Tonogen kombinációval. Helyi érzéstelenítést követően az arcideg (VII. agyideg) közelsége miatt átmeneti arcmozgás-zavar előfordulhat, azonban ez néhány óra múlva már megszűnik. Az érzéstelenítőben lévő, a vérzés csökkentésére adott érösszehúzó adrenalin miatt az érzéstelenítést követő percekben átmeneti szívdobogásérzés, rossz közérzet lehetséges. Nagyon ritkán az érzéstelenítést követően gyógyszer-túlérzékenységi reakció, szívműködési zavarok jelentkezhetnek. Az altatás ennél a műtétnél a sikertelenség kockázatát jelentősen emeli a talp környéki vérzések zavaró effektusa miatt, illetve megszünteti a beteg visszajelzéseit az intraoperatív halláspróba vonatkozásában.

6. Általános műtéti kockázat

A műtétek általános veszélyei, úgymint thrombosis, embólia, sebfertőzés, keringési reakciók a műtét után viszonylag ritkák.
A műtét kapcsán kivitelezett egyszerű beavatkozások (pl.: infúzió bekötése, véna-katéter, hányinger csillapítók adása ) szükségessé válhatnak.

7. A műtét (beavatkozás) lehetséges mellékhatásai, veszélyei, szövődményei

a) Tipikus, illetve gyakori jelenségek a műtét (beavatkozás ) során

A műtét során tartósan oldalra fordított fej miatt nyaki fájdalom, enyhe szédülés előfordulhat. Mivel a műtét természeténél fogva megbontja a belsőfül struktúráját, intraoperatívan és utána is szédülés jelentkezik. Ez a szédülés fokozatosan napok, hetek alatt enyhül. Általában három hét alatt rendeződik. A szédülést egyéb vegetatív jelek is kísérhetik, hányinger, hányás, rossz közérzet, gyengeség.

b) Ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények műtét után

A fektetés, műtéti előkészítés során perifériás idegsérülés előfordulhat, de nagyon ritka. Temporális bőnye vételekor átmeneti szemhéjduzzanat és véraláfutás előfordulhat. Mivel a műtét a chorda tympani –izérző ideg- körüli csontfal eltávolítását igényli, ezért ennek az idegnek a ideiglenes működészavara vagy akár végleges sérülése 5-15%-ban előfordulhat. Fülzúgás megjelenése vagy a meglevő fülzúgás erősödése előfordulhat.

c) Extrém (nagyon) ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények műtét után

A műtéti fertőtlenítés és elektromos vérzéscsillapítás során során szerzett sérülések ritkák. Nagyfokú, élet veszélyeztető vérzés rendkívül ritka. A seb fertőződése estén gyulladásos tünetek, láz, fájdalom, fülfolyás, esetleg szédülés és hallásromlás jelentkezhet. A fertőzés okozta másodlagos következmények, pl szövetelhalás a dobhártyán, hallójáratfalon, hallócsontokon alakulhatnak ki, az esetleges agyhártya gyulladás rendkívül ritka.  A műtét után napokkal vagy hetekkel kialakuló arcidegbénulás, a hallóidegműködés leromlása az irodalom számára ismert esetek, közvetlenül a műtéttel nem hozhatók összefüggésbe. Kedvezőtlen anatómiai helyzet (pl. az ideg csontborítás nélkül fut és félig takarja a stapes talpat) estén az arcideg sérülhet, és átmenetileg vagy tartósan fennálló arcidegbénulás jöhet létre.

8. A műtét utáni első hét fontosabb teendői (amire figyelni kell)

 Az első 20 órában ágynyugalmat írunk elő a szédülés, hányinger, hányás megelőzése céljából, valamint azért, mert az előbb említett reflexes mozgások akár a protezis elmozdulásához és következményes hallászavarhoz vezethetnek. Ez az ágynyugalom a technika kifinomodásával a korábi évek szinte mozdulatlan 48 órájáról fokozatosan lecsökkent és a szigorúsága is enyhült. Az erőltetett orrfújás tilos. A műtét során a hallójáratba kb. 1 hétre tampon kerül, melynek célja a hallójárati bőr letapadásának segítése. A tamponálás ideje alatt a hallás még rossz, fülzúgás jelentkezhet. Az ekkor jelentkező náthás állapot a műtét sikerének kilátásait rontja. Távozni akkor lehet, ha már szédülés nincs jelen. Három hétig ilyen műtét után gépjármű vezetése tilos. Ugyancsak nem javasolt 6 hétig repülőre ülni, metrón utazni, gyorsliftbe szállni. Az első hetekben az utcai hirtelen zajokra, mozgásra váratlan megszédülés előfordulhat. Tanácsos kísérővel közlekedni. A hallásában megjavított fül zajérzékenysége fokozódik, ezért egész életében zaj kerülése szükséges. Már 85 dB feletti hangok is károsíthatják a fület. Füldugó mindig legyen a betegnél.

9. A gyógyulás várható időtartama és megítélése

A műtéttől elvárható hallásjavulás kb. a műtét utáni 6. hétre alakul ki. Addig a hallójáratot víz nem érheti, orrfújás csak óvatosan tanácsos.

10. A műtét (beavatkozás) elhagyásának várható következményei

Amennyiben műtétet nem vállal, a hallászavar a rehabilitációt igánylő szinten vagy ez alatt marad, majd fokozatosan előrehalad, a betegség egyéb tünetei (fülzúgás, szédülés) megjelenhetnek vagy erősödnek. A hallókészülékkel történő rehabilitáció ilyenkor elengedhetetlen. Vannak megfigyelések, amelyek az operált esetek lelassult progresszióját feltételezik.