Belépés

Látogatók száma


Ma1
Tegnap33
Ezen a héten106
Ebben a hónapban418
Összesen76654

1704-ben Antonio Maria Valsalva     olasz anatómus és sebész elsőként számolt be otosclerotikus lézióról, egy szerzett süketségben szenvedő beteg temporális csontjának kórbonctani vizsgálata kapcsán. Észrevétele szerint a ligamentum annulare csontosan fixálta a stapes talpat, mely a belső hallócsontot mozgásában korlátozta.

 

1872-ben Anton von Tröltsch Tröltsch   megalkotta az „otosclerosis” kifejezést, utalva a betegség végső, inaktív állapotára. 

 

 

 

 

 

 

 

1894-ben Politzer Ádám részletesen leírta az otosclerotikus temporális csont szövettani jellegzetességeit. Emellett felfedezte azt is, hogy az otosclerosis az otikus kapszulának a primer betegsége és nem krónikus középfülgyulladás következménye. 1912-ben Siebenmann a kór elnevezésére aktív fázisa miatt a találó „otospongiosis” terminust javasolta.

 

 

220px-AdamPolitzer