Belépés

Látogatók száma


Ma1
Tegnap13
Ezen a héten14
Ebben a hónapban253
Összesen78887

A belső fül a csontos tokból (csontos labyrintus, labyrinthus osseus, otikus kapszula) és az abban helyet foglaló hártyás labyrintusból (labyrinthus membranaceus) áll.

belsoful2      kozepbelso

 

A labyrintus szó a rendkívül bonyolult szerv és üregrendszerre utal. A labyrintus részei: a tér három síkjában fekvő félkörös ívjáratok (azaz: canales semicirculares anterior, lateralis et posterior), amelyekben az egyensúlyozási ideg végkészülékei foglalnak helyet.

 

A tornác (vestibulum) és a csiga (cochlea) képzi a csontos labyrintus legnagyobb térfogatú terét. Ez utóbbiban a hallás idegvégkészüléke: a Corti-féle szerv található. Hozzávetőlegesen 21.000 szőrsejt gondoskodik arról, hogy a folyadékban terjedő hanghullámokat idegi impulzussokká alakítsa át.

 

Corti

 

 

Ezek az impulzusok továbbításra kerülnek az agyba, ott pedig hang formájában tudatosulnak. A belső fülből indul ki a VIII. agyideg (nervus vestibulocochlearis vagy nervus statoacusticus), amely a hallás és egyensúlyozás ingereit továbbítja az agy megfelelő részeihez.